Most biztos nagy felismerésekre kéne jutnom azzal kapcsolatban, hogy milyen tudattalan motiváció hajtott afelé, hogy mozgásképtelenné tegyem magam az uccsó két itt töltött napomra. (folyamatban)
Ráadásul a szüleimmel itt töltött két napomról van szó - ugyanis ma reggel érkeztek, meglátogatni engem és megnézegetni itteni életem fontos helyeit.
Ebből az lett, hogy kibotorkáltam eléjük az állomásra, hazabotorkáltam velük, megreggeliztettem & megkvztattam őket, odaadtam nekik a térképemet útitervvel, meg persze némi zlotyit és fényképezőgépet - és útjukra bocsátottam őket Varsó lengyel dzsungelébe... én meg itt fekszem, fagyasztott vegyeszöldséggel a bokámon, és.
És tanulhatnék, akkor már.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.