(kijavítottam a címet Chris segítségével - a szerk)
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokat jelent az, ha megvan az a hely, amire azt mondhatom majd, hogy "megyek haza"... még akkor is, ha azért messze van attól az érzéstől, amit az OTTHON amúgy nekem jelent.
Szóval beköltöztem az "Adam's family"-hez, ahogy magamban becézem - nem kell aggódni, ez simán a főbérlőm keresztnevéből adódik ;) A family pedig Chrisre, Adam barátjára vonatkozik.
Azért ez a nap is nagyon fárasztó volt (hogy kicsit visszakanyarodjunk), a legjobban az merít ki, hogy folyamatosan angolul kell beszélni. Az persze tök jó, hogy Patrickkal mindenféléről jól el tudunk beszélgetni. Ma délben jött értem a hotelhoz, miután reggeltől jól kineteztem magam (menetrend, bankautomaták, térképek...), és elfurikáztunk a belvárosba szétnézni egy kicsit. Sajna nagyon cudar idő volt, nem igazán sétálgatni való, úgyh csak a leginkább turistaként-kötelező helyeket néztük meg - amiket már ismerősként köszöntöttem, és ez jó! Pl. felmentünk a városfalra, ami az ún. Óvárost elválasztja az Újtól, és ahol már egyszer üldögéltem gyrost eszegetve :) Bár mindent meg tudnék jegyezni abból, amit Patrick mesél a városról, és hogy merre járunk..!
Csak délután tudtuk megkezdeni a lakásnéző körutat, mégpedig Adaméknál. Tetszett elsőre is a kis lak, de azért meg akartam nézni a többit is, hátha... végül a Prága-negyedben lévőt meg se néztük, mert gyanúsan olcsó volt (300 zl), meg az különben sem túl jó környék állítólag (na ja, a suli is ott van ;). A másik pedig tényleg a központ kellős közepén volt, és annak ellenére - vagy pont azért? -, hogy kevésbé volt barátságos mind a szoba, mind a főbérlő, nagyon tetszett! Tágasabb volt, és milyen izgi már egy lüktető nagyváros szívében lakni?! DE nem akartam rákölteni a teljes ösztöndíjamat, úgyhogy jó sok, Patrick által szorgalmazott és odaadóan végigasszisztált hezitálás után végül úgy döntöttem, megyek a srácokhoz...
Úgyhogy itt vagyok a Chopin-emlékmű tőszomszédságában egy pirinyó, de lakályos kis kuckóban, van nagy szekrényem, nagy ágyam, és sok netem :) Meg azt hiszem, mindjárt lesz egy söröm is :)
Sajnos, egyelőre nem nagyon vagyok rászorulva, hogy lengyelül beszéljek - mindent meg tudok oldani angolul, emit meg mégsem, arra van segítségem... majd azért igyekszem az alap-dolgokat nem elkényelmeskedni az angollal, hanem helyinek álcázni magam :)
Kíváncsi leszek azért, hogy milyenek lesznek a mindennapok egy meleg párral!
(A sörözés jó volt)
Képek:
picasaweb.google.hu/simon.sari/Dzien2
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Évike 2008.02.18. 10:48:03
Remélem ez a nagy közlési kedv a továbbiakban sem lankad, mert így aztán mindenféle kíváncsiságunk ki van elégítve, főleg a fényképekkel!
Örülök, hogy ilyen hamar találtál lakot, főleg, hogy ilyen lakótársakkal, majd részletes beszámolót kérünk az együttélésről! :)
Pusz!
Ui.: Remélem tetszik a könyv! Láttam az egyik képen! :)
Robika 2008.02.18. 11:42:51