Az imént rájöttem, mi a honvágy legerősebb ellenszere per pillanat nálam: a kezdődő totális kimerültség... egyszerűen hihetetlen, hogy még csak kettőt aludtam itt, Varsóban. Annyi minden történt érzéseim szerint, mintha egy hét lett volna.
Ma pl. szintén nem tudtam aludni reggel az izgatottságtól, úgyhogy nem léptem túl szerintem a 6 órát... (mint ahogy kb. csütörtök óta egyáltalán)
A délelőttöt intenzív neten lógással töltöttem (ha ez olimpiai szám lesz, nevezek - bár tudom, Janó vinné az aranyat) - beszélgetések, webalbum-faragás, azaz tulképp otthon voltam in Hungary :)
Vártam, hogy hívjon Patrick, és menjünk az egyetemre! Így is lett dél körül, és hát gyerekek! Na, ez egy európai egyetem, mit mondjak. A képekről nagyjából lejön, miről beszélek sztem. Ja, a hátsó fertály ugyan az épülethez tartozik, de még nem újították fel - koleszt terveznek bele.
Megkaptam Martától, a Bureau of International Affairs Erasmusos ügyintézőjétől a kis kezdő pakkomat, és nagyon boldog is valék vele (mind a csomaggal, mind Martával, ő is aranyos, segítőkész :)!
Majd dumcsi, KV (itt mindenhol lehet barna cukrot is választani, ilyen kis papírcsomagocskában is, tök jó), ebéd a kínaiban a vár alatt, némi kajavásárlás otthonra, és IKEA!
Ugyanis kitaláltam, hogy ha asztal nem is, de azért valami kényelmes szék elférne még a szobámban, úgyhogy be akartam szerezni egyet. Természetesen megint sofőrrel mentem, de szerintem nem mérte ő fel előre, mire vállalkozott, egy nővel bemenni egy ekkora bevásárlóhelyre...<:) persze én abszolút csak a célra koncentráltam ám!
Úgyhogy viszonylag gyorsan meglett a kis drága (amúgy nem volt drága), de az örömöm nem teljes, mert összeszerelés közben sikerült megszaggatnom kicsit :( és persze ahhoz türelmetlen voltam, hogy félbehagyjam, és megvarrjam a huzatot. De kényelmes - és ez az első bútordarab, amit életemben vásároltam saját magamnak!!! Szemetesnek való nem volt, az olvasólámpát meg elfelejtettem.
Sofőröm elég szótlan volt hazafelé, ami engem is picit borongósabbá tett, de megint felpörgettek a rám váró netes események! Példának okádék kiderült, hogy már holnap elkezdődnek az össznépi erasmusos programok - értsd: minden erasmus-diák (a továbbiakban: e-diák), aki él és mozog Varsóban, hivatalos!!! Úgyhogy mostantól jön az a rész, ami miatt minden volt e-diák a boldog nosztalgia könnyeit morzsolgatja szeme sarkából még 10 év után is...remélem, talizok majd magyarokkal - hiányoznak :)
(Szerintem a fiúk elkezdték nézni a "Csengetett, Mylord?"-ot, amit odaadtam nekik, mert eszméletlen TV-zős vihogás hallatszik a szomszéd szobából :)
OK, Kenéz, ha majd kilátok a saját fejemből, és elkezdem nézegetni az embereket, írni is fogok róluk! DZsé, a srácokat meg Dóri, aki az előző félévben volt ugyanitt ajánlotta nekem - ugyanis az egyik legjobb barátnője, akit itt ismert meg, szintén náluk lakott (konkrétan tegnap költözött ki...)!
Hmm, talán sikerült érzékeltetnem, hogy mitől nincs időm komolyabb kétségbeesésre (remélem, már nem is lesz, vagy nem lesz rá indíttatásom egyáltalán)...
Ja, a mai pár kép itten:
picasaweb.google.hu/simon.sari/Dzien3
Jóéjszakátgyerekek, búcsúzikaFülesmáááraaa (ja nem, Zsebi :)...