Bright side of my life in Warsaw – csak hogy lássátok, hogyan csordogál életem patakja, miközben sír a szám ;)
Szemelvények az elmúlt bő egy hétből. Amiből kiderült, hogy van élet a szakdogaleadás és az EFPSA után is - ez ugyanis kérdéses volt
- Szusizós-kultúrapalotájás-vízipippantós délután Patrickkal. Felhív a srác, aszongya talizunk? Itt van negyed óra múlva… éljen a spontaneitás again. picasaweb.google.hu/simon.sari/PKiN
- Felvonulós hétvégi hepaj: Constitution day celebration, május 3. (en.wikipedia.org/wiki/Constitution_of_May_3%2C_1791) Sook-sok emberek kinn az utcán, meg a Saski parkban, a névtelen katona sírjánál. Lovas katonák mindenféle történelmi korokból! Tömeges átruccanás a Lazienkiparkba, végigtrappolva a Nowy Swiaton. Közben lemaradás, vicces-nagy tekerősfagyi-evészetből (nomeg az ahhoz vezető km-es sor végigállásából!) kifolyólag… picasaweb.google.hu/simon.sari/ConstitutionDayCelebration
- véletlen este Bartekkel. Nyugi, ne kezdjetek el lázasan kutatni az emlékezetetekben és/vagy a bejegyzések között – ezt a nevet nem fogjátok megtalálni… a hozzá tartozó úriemberrel magam is ezen az estén, és a 35-ös villamoson találkoztam először. Az útbaigazítást további tett követte, pedig minden csak ártatlan villanykörte-vásárlásnak indult. Aztán hosszas társalgás, közös angoltankönyv-vadászat, sorbet-evészet, jazz-hallgatás, olasz tésztarecept, és a jófej nyitott emberek léte felett való örvendezés és harisnyavásárlás követte ezzel a régivágású mókás fickóval, valamint lengyeloktatás (a kiejtésem fikkantása után) és városnézés ígérete (Varsó fikkantását követően :). Mit mondjak, igazán remek élmény volt! Mindenkinek kiutalnék ilyenből heti fejadagot :)
Lehet, hogy férfi vagyok?? Élvezettel vedelem a sört, odavagyok a disznó viccekért, megbámulom a csajokat az utcán, és csupa pasikkal barátkozom (stb). Az utolsó csepp az lesz a pohárban, ha elkezdem a tökömet vakargatni!!!
*
Kénytelen vagyok felismerni, hogy vannak előnyei ennek a bizonyos szempontból önálló életnek. Továbbmegyek: olykor képes vagyok élvezni. Mik vannak!
Emberek! Három hónap kellett hozzá, hogy rájöjjek: nem a Varsóban töltött időmról van szó - mikor azon filózom, mithogy kéne még csinálni, mire fecsérelem, hogy működöm benne. Hanem az életemről.
***
Egyébként meg az életkedvem becsületes megtalálójának ezer hála és köszönet! Igéző barna szempárja egyetlen gyöngéd pillantásával már csodákra képes. Még skype-on keresztül is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.